Chapter 22

3217 Words

A teraszon ült, ölében a laptopjával és dolgozni próbált volna, de mindig elkalandoztak a gondolatai Matteo felé. Várta már a pénteket, hogy végre találkozhassanak. Délután beszéltek telefonon. Furcsa volt most a férfi. Arról beszélt, hogy ha együtt tudnának élni, akkor mennyivel könnyebb lenne. Hogy milyen boldogok lehetnének, ha nem lopva kellene találkozniuk. Eddig erről sosem beszéltek. Nem kért tőle a férfi semmit. Talán elege lett a bujkálásból? Vagy rájött, hogy ennek így sosem lesz jövője? A gondolatai félbemaradtak, mert hallotta, hogy Tamás hazaér, és bevágja az ajtót. Ledobta a zakóját az egyik székre. Töltött egy italt magának, és kezében a pohárral Mara mellé telepedett a teraszra. – Szia! Nehéz napod volt? – kérdezte tőle a felesége. – Beszélnünk kell, Mara! Elegem van a h

Free reading for new users
Scan code to download app
Facebookexpand_more
  • author-avatar
    Writer
  • chap_listContents
  • likeADD