S míg épp tőle rettegtem, eljött…
EMILY DICKINSON:XCVIII
Strike hajnali fél kettőig ült, és jegyzetelt Robin beszélgetéséből Pezzel, ötkor pedig felverte álmából az úgynevezett „rángó csonk”-jelenség.
A jobb lába megmaradt részében az amputáció után még hónapokig tapasztalt mioklonikus rángásokat, és egyáltalán nem örült a váratlan visszatérésüknek. Mivel az irányíthatatlan remegés, rángás miatt nem tudott újra elaludni, végül nagy nehezen felkelt az ágyból, és az ajtófélfába meg a falakba kapaszkodva elugrált a fürdőszobáig.
A lába a zuhany alatt is tovább rángatózott. Amíg a szappannal küzdött, azon kapta magát, hogy a szokásosnál komolyabban elgondolkodik az egészségéről. Negyvenéves, és több tíz kilóval több, mint kéne, rosszul eszik, a térdina kétszer is elszakadt, és továbbra is
