március 5., hétfő
Jude
– Most hová mész? – kérdezem a bátyámtól, miközben a kezemet belecsúsztatom egy szép bőrkesztyűbe, és az államig felhúzom a kabátom cipzárját. Odakint még mindig hideg van, pedig már március van, és New York forgalmas utcáinak alagúthatása csak felerősíti a zord időt. Ráadásul frissen jövök az edzőtermi zuhany alól, és a hajam még mindig nedves, szóval a mogyoróim valószínűleg a combomhoz fagynak a tíz háztömbnyi sétám során.
Flynn mosolyog – némán. Istenem, micsoda titokzatos egy szemétláda. Komolyan mondom. Sok időt töltök vele, főleg kora esténként edzek vele – tulajdonképpen ez az oka annak, hogy a belvárosban lévő edzőterembe járok, nem pedig a sohói lakásom közelébe –, és mégsem tudom, hogy tudok-e róla bármit is. Nem tudom, mivel tölti a szabadidejét, milye
