6. FEJEZETAce először elmosolyodott, aztán elnevette magát.
– Szóval megkaplak.
– Igen, a tiéd leszek – bólintottam.
– Tehát ha jól értem, lefekszel velem? – nyalta meg az alsó ajkát, szeme izgatottan csillogott. – Rendben van – egyezett bele.
Nekem igazából mindegy volt, mit válaszol. Ha nemet mondott volna, ott rögvest megszabadultam volna tőle, de számomra ez a verzió is előnyösen alakulhatott a jövőben. Kezdve azzal, hogy egy kicsit betöröm, mivel elválasztom mindentől, ami fontos neki egy lányban, plusz nincs az az isten, hogy kibírná négy teljes hétig, így, ha elszúrja, én akkor is nyerek. Csak jól jöhettem ki az egészből.
– Érted a szavakat, amiket mondtam? – húztam össze a szemem, mert mindent összevetve túl könnyen mondott igent.
– Hogyne érteném.
– Egy hónapig nincs puszi,
