2
Sághy úr, a postahivatal nyugdíjazás előtt álló, tekintélyes tisztviselője, aki a sürgönyosztályt igazgatta nagy hozzáértéssel; miután meggyőződött róla, hogy a derékig érő hótorlaszok miatt az egyik udvarra vezető ajtó sem mozdítható, beletörődött, hogy fogoly. Megreggelizett, és visszafeküdt a felesége mellé, akire több mint harminc éve halálosan ráunt már. Most mégis örült, hogy van még valaki rajta kívül a házban. Egyedül, ebben biztos volt, előbb-utóbb valami meggondolatlanságra vetemedne, vagy megzavarodna a tétlenségtől, mivel a tétlenség az a rés, amelyen keresztül a számonkérés lidércei betolakodnak az emberbe, hogy megvalósíthatatlan, vakmerő vágyakat ébresztve benne, meggyötörjék. A felesége aludt még, s ez az állapot, hogy mellette is van, meg nem is, Sághy úrnak tökéletesen
