Napkeltekor érkezett meg a városba, ahol mindig fúj a szél; de most szélcsend volt, pára és füst ereszkedett alá a házakra, amelyek mintha gőzfürdőben mozdulatlanul ácsorgó emberalakok lettek volna. Turistáknak szánt prospektusokban még sohasem látta ilyennek a városképet. Nepomuk taxiba vágta magát. A jólfésült, fiatal taxisofőr felől édeskés dezodorillat áradt felé. A sofőr fürgén és könnyed mozdulatokkal emelte be Nepomuk nehéz bőröndjeit a csomagtérbe, s közben többször is megnézte magának az igazgatót. Ez kissé feszélyezte Nepomukot, miként a sofőr túlbuzgó előzékenysége is, ahogy az ajtót kinyitotta neki, s maga mellé ültette őt. Nepomuk nem tudta mire vélni a taxisofőr feltűnő kedvességét. De aztán mindenre fény derült, mihelyt a sofőr is beszíjazta magát, és óvatosan megelőzte az e
