Az ágy melletti vidképernyő zümmögése ébresztette fel Jason Dillt mély álmából, amit az altatónak köszönhetett. Gépiesen odanyúlt, és megnyitotta a vonalat, konstatálva, hogy a hívás fedett módon érkezett. Most meg mi lehet?, gondolta. A fejfájás, ami alvás közben végig kínozta, semmit nem csökkent. Érezte, hogy korán van még. Maximum fél öt.
A vidképernyőn ismeretlen arc jelent meg. Dill futólag látta az azonosító jelet. Az orvosokat jelölő szárnyat.
– Dill főigazgató vagyok. Mit akar? Legközelebb kérdezze meg az operátort, mielőtt hív, ugyanis itt még éjszaka van, még ha magánál dél is.
Az orvosi karba tartozó illető azt mondta:
– Uram, az ön stábjainak tagjai tanácsolták, hogy haladéktalanul értesítsem. – Egy kártyára pillantott. – Egy bizonyos Mrs. Agnes Parker nevű tanítónőről van
