Homlokodat az enyémhez támasztod.
– Beleőrülnél. Ahhoz neked túl erős az ambíciód.
– Akárcsak a tiéd.
– Nem. Én soha nem akartam a világot. Válaszokat akarok, és téged akarlak, ennyi. Sokkal egyszerűbb ember vagyok, mint képzeled.
Nem értek veled egyet, de nem mondom ki. Te egy narcisztikus nő fia vagy, ezért hajtod magad, hogy mindenben a legjobb legyél. Mindig arra fogsz törekedni, hogy sikeres és tökéletes legyél, hogy kiérdemeld egy olyan anya elismerését, aki egyik nap büszke rád, másnap pedig keservesen csalódik benned. Behálózott téged ez a kiméra iránti bonyolult, ingatag rajongás annyi éven át. A bizonytalanságban gyökerező megszállottság felemésztett. De amint eldől a sorsunk, más kihívásokat keresel. Szükséged lesz rájuk.
– Bárcsak több időnk lett volna együtt – mormolod.
