– Sajnálom – mondja az ismerős arc –, de nem hagyhatom, hogy az űrhajója megközelítse a Kriptákat. Még nem. Túl nagy volna a kísértés, hogy otthagyjanak mindent, a küldetésük fontossága pedig az összes többi tényezőt felülírja. Kérem, értsék meg: lehet, hogy az egész világ sorsa az önök vállán nyugszik. Biztosíthatom, hogy imádkozom önökért. Gladstone vége.
A kép bezárul, és fokozatosan eltűnik. A Konzul, Weintraub és Lamia néma csendben mered maga elé. Martin Silenus felpattan, egy marék homokot dob oda, ahol másodpercekkel korábban még Gladstone arca látszott, majd elüvölti magát:
– A mocskos kurva apját ennek a seggfej, erkölcsileg rokkant politikus-szarrágó fürdőskurvának! – Homokot rúg a levegőbe. Magára vonja társai figyelmét.
– Hát, ezzel sokat segített – jegyzi meg halkan Brawne
