2004SZEPTEMBER 15.
A hétéves évfordulónkat ünnepeltük 2004-ben. Azt a bűvös, neves hetest, amivel az összes barátnőm ugratott, hogy az jelenti a kapcsolatok teljes összeomlását. Akkorra huszonhét évesek voltunk, David kiköltözött a lakásunkból, rendes egyetemista lett belőle, mi pedig dolgozó felnőttekké váltunk. Chris ugyanabban az ügyvédi irodában folytatta a karrierjét, én pedig rezidens lettem egy olyan brooklyni kórházban, amihez nem fűződtek borzalmas emlékek. Az élet pontosan úgy alakult, ahogy kellett, 2001 és 2004 között különösebb dráma nélkül telt az idő.
A hetedik évfordulónkon Chrisszel egy igazán menő manhattani étterembe mentünk. Közösen választottuk ki, nem akartunk semmi különlegessel készülni, abban is megegyeztünk, hogy ajándékot sem veszünk egymásnak.
Lassan sétáltun
