2007JANUÁR 14.
Álomtól elnehezült tagokkal keltem ki a meleg takaró alól. Az óra kék számai hajnali hármat mutattak. Alattomosan lopakodott be azon a januári hajnalon az ismerős balsejtelem.
Chris nem volt mellettem. Napok óta tudtam, hogy nincs mellettem az ágyban, de a munka okozta elcsigázottság miatt nem keltem fel. Aznap éjjel magamra kaptam a köntösömet, és kiléptem a nappaliba. Chris a kanapén ült, laptopja a dohányzóasztalon pihent, kávé illata és sárgás világítás töltötte be a szobát.
Halkan odaléptem hozzá; amikor a vállához értem, összerezzent.
– Nem akartalak megijeszteni – mondtam, majd leültem mellé. – Miért nem alszol?
Chris levette a szemüvegét, megdörzsölte a szemét és a homlokát. Zöld szeme véreres volt a sok olvasástól.
– Szerdán lesz ez a tárgyalás Philadelphiában
