AZ ANGOL MÉRNÖKA mérnök egy proán érkezett Szingapúrból. Hozott magával egy jókora rakomány puskaport is, amiért a rádzsa „nagyon sok ezüstöt” fizetett.
Sir Ralph nem akarta felbérelni ezt az embert, de a folyó menti konzerválóüzem építése olyan kétségbeejtően lassú tempóban folyt, hogy Leon, akinek fejéből az üzemmel kapcsolatos álmok minden mást kiszorítottak, erősködni kezdett: az egész ügylet halálra van ítélve, ha nem bízzák rá egy mérnökre.
– Nincs szükségünk ilyesfajta emberekre – érvelt Sir Ralph. – A házam építésekor is én magam felügyeltem a kínai munkásokat. A te konzerválóüzemedet is fel tudjuk építeni.
– Nem igaz, rádzsa – felelte Leon. – A folyónál minden rosszul megy. Feltorlódnak a fatörzsek. Megsérülnek az emberek. A mangrovék gyökerei belelógnak a vízbe. Szörnyű a zűrz
