20. FEJEZETIreland
– Már kezdtem azt hinni, hogy becsapsz – szólalt meg Grant a hajó hátsó részéből. Átöltözött: rövidnadrág és póló volt rajta, és mezítláb volt. Valamiért elmosolyodtam azon, hogy mezítláb van. Annyira nem rá vallott.
Felemeltem egy fehér cukrászdai dobozt.
– Iszonyatosan vágytam egy sajttortára, muszáj volt vennem egyet. Várj, szereted a sajttortát? Nem tudom, randizhatunk-e még, ha nem.
Kinyújtotta a kezét, hogy felsegítsen a lépcsőn.
– A sajttorta finom, bár nem vagyok nagy desszertrajongó.
Amint fent voltam a hajón, Grant továbbra is fogta a kezemet, másik kezével pedig átölelte a nyakamat, és magához húzott, hogy az ajkunk találkozzon.
– Kivéve, ha te is szerepelsz az étlapon!
A testem tüzet fogott a bensőséges érintéstől. A csókjától szó szerint elállt a lél
