Már napok óta szoktatta magát a látványhoz, mégis újra meg újra szíven ütötte a falak sivársága. A folyosó piszkosfehér színe olvadt, sáros hóléhez hasonlított, melyen a szemlélődő csupán elvétve talált kisebb-nagyobb fehér foltot. Ott, ahol korábban a falra rögzített virágtartók függtek.
Azzal, hogy a folyosón tárolt, feleslegessé vált bútorokat elhordatták a lakókkal, egyetértett. Sőt, támogatta a kezdeményezést, hiszen a sok kacattól lomtár látszatát keltette a folyosó. Ezenkívül tény, hogy a sok gyúlékony anyag – egy esetleges tűz alkalmával – csak tovább növelné a lángok étvágyát.
Ugyanakkor, a folyosón virágok is díszlettek. A növények szerelmesei csak szaporították, szaporították a cserepek számát, és amikor a lakáson már túlnőtt a sok „zöldség”, a felesleg kiszorult a lépcsőházba
