Ilyen és ehhez hasonló vadászatok élményei hangulatilag nagyon eltérő értékelést váltanak ki, ami a tulajdonképpeni érték az amúgy közönséges vad irtásban. Tehát ott vagyunk megint az erdő adta hangulatok nevelő hatásánál. Ne törekedjünk meg nem érdemelt eredményre, mert később az eset, ha nem is keserű, de legalább fanyar lesz. Meg kell jegyeznem, a legtöbb puskás, ha már falán díszeleg egy agancs, vagy agyar, amit egy hivatásos, tehát hozzáértő vadász, úgymond „lövetett” meg vele, soha nem fogja érdemtelenségét elismerni. Mindig kételkedtem abban, van-e vadászélménye annak, aki csak felvezetett vadat lődözött életében. Vagy ezt pótolja a vendégseregének dicsekedve bemutatott agancserdő által kiváltott irigység látása? Furcsa eseteket is produkál a modern vadász „civilizáció”. Nem írtam l
