A Lengyel-árok dagonyáit vad csak éjjel látogatta, mert az árokparton tanyák voltak, jövő-menő emberekkel. Mára elnéptelenedett, mert kihalt ez az érdekes népesség. Az erdőből éltek, erdőnek éltek, disznókat makkoltattak, raubsickodtak, fát termeltek, gombát. vadgyümölcsöt szedtek. Lengyel bácsi, aki az egyik utolsó gazda volt e helyen mesélte, hogy óriás kan nyomát látta a forrásuk dagonyájának sarában. Meglőhetném holdfényes éjszakán, mondta. Több sem kellett, mert nagyon fiatal voltam. Egy Panni robogón jártam, és azzal indultam éjszakai túrámra. A motort Sáskán hagytam és toronyiránt, utat rövidítve rohantam fel a több kilométeres úton. Eredmény semmi nem volt, pedig egyszer holdfényes téli éjszakán is kiültem. A vadászat már csak ilyen, egyszer hopp, máskor kopp. Aztán, hogy ne legyen
