Blaire
A szívem olyan hevesen vert, hogy biztos voltam benne, hogy meghallja. Ez az egész rémes ötlet volt. Annyira összezavart a közelsége, és annyira könnyedén elfeledkeztem róla, hogy ki is ő. Az érintésétől majdnem elsírtam magam, pedig csak az arcomat cirógatta. Ennél többre vágytam, elképesztően hiányzott. Mindent akartam, ami vele kapcsolatos. Hazudnék, ha azt mondanám, nem voltam ébren egész éjjel a gondolattól, hogy ennyire közel leszünk egymáshoz.
Rush visszakapcsolta a rádiót, amikor nem feleltem semmit. De mit is mondhattam volna ezek után? Mi lehetett volna a válaszom, amitől nem törik össze a szívünk még jobban? Mondtam volna el neki, hogy nekem is hiányzott, és én is szeretnék vele lenni? Az nem tette volna egyszerűbbé a helyzetet, csak még rosszabbá.
Ez alkalommal, amik
