„A világot nem azért teremtette rosszul nem tudom kicsoda, mert fennmaradásának és megújulásának a lényege az örökös pusztulás és rombolás, hanem azért is, mert én, a tizenhét éves gyerek annak idején nem választhattam meg a szüleimet. – Mi bajod neked a szüleiddel – kérdezem magamtól. – Tudod, hány irigyed van? Rengeteg. Az apád kiemelt fizetést kap, és az írásaival annyit keres, amennyit akar. Hát ez mind igaz. Nemrégiben Egerben jártunk. Amolyan tanulmányi kirándulás volt. Sirokon át utaztunk autóbusszal Egerbe. Rövid időre megálltunk, hogy megtekintsük a siroki várat. Engem nemigen érdekelt, közelebbről sem látok többet, mint távolról, így hát a faluban maradtam, míg a többiek nagy lendülettel megmásztak a hegyoldalt. Sétáltam a széles főutcán. Az egyik oldalát egy hosszú domboldal zár
