– Követelem, hogy beszéljen Constance-szal! – ordította Philip eltorzult arccal Margaretnek.
A nő kővé dermedt, ritkán látta a férjét így kikelni magából. Ő maga nyugodt akart maradni, mert ha megemelné a hangját, csak tovább hergelné az urát.
– Beszélnék, ha tudnám, hogy miről! Talán, ha egyértelmű lenne…
Philip sóhajtozott, kiült az arcára, hogy jóformán jelen sincs. Száguldoztak a gondolatai, újra és újra felidézte az előző napi estélyt, kereste a pontot, ami eltántoríthatta Jean Cottier-t a lányától.
Valaminek történnie kellett!
Lerogyott a hatalmas karosszékbe, még mindig a legszívesebben a föld alá süllyedt volna.
Még hogy az ő lányát visszautasítani! A legszebb mademoiselle-t Párizsban!
– Hajlandó végre beszélni? – faggatta tovább férjét szelíden az asszony.
Philip ismét tal
