Joshua
Van, amikor egyszerűen csak minden tökéletesen alakul. Ez most ezen alkalmak egyike. Azzal a feladattal bíztak meg, hogy jöjjek át Deliához, és mérjem le a dolgokat.
De ezen túl más terveim is vannak azt illetően, hogy mit fogok ezen a padlón csinálni.
Még mindig ugyanaz a ruha van rajta, amit Stelláék eljegyzési partiján viselt, és vissza kell fognom magam, mert mindjárt leteperem.
– Szia!
Nagyot nyel, aztán egy mélyet sóhajt.
– Helló! Figyelj, nem muszáj ezt csinálnod. Lefogadom, hogy van jobb dolgod is.
Vigyorgok ezen a felvezető szövegen.
– Hát, eszembe jut pár dolog, amire jobb lenne ez a padló, mint a méricskélés…
– Nem erre gondoltam.
Na, most jókora gyökérnek érzem magam.
– Persze. Persze hogy nem.
– Nem az, hogy ne akarnék megint szexelni – fűzi hozzá gyorsan De
