MIA
– Hol késhet? – szólal meg a két oldalról körbeült asztal túlfeléről Johanna nővér. – Soha nem szokott késni. Pláne nem az operatív megbeszélésekről.
Mária anyánkról van szó. Valóban, az elmúlt tizenhárom, a közösségben eltöltött évem alatt egyetlen olyan alkalomra sem emlékszem, amikor anyánk késve érkezett volna valahová. Hozzá órát lehetne igazítani.
– Talán betett neki a tegnap este elkortyolgatott pezsgő? – veti fel cserfesen Aliz.
– Kortyolt? – csuklik fel Eliza. – Inkább vedelt.
A lányok többségének nyúzott arcából és karikás szeméből ítélve hosszan maradtak a tegnap esti ünnepségen. Velem ellentétben.
– De az is lehet, hogy a házi pszichopatánk bátyja tette be neki. – Aliz viccesnek szánt, valójában otromba megjegyzésére többen a homlokukat ráncolják. A lány magyarázkodni
