Ismét a könyvébe temetkezett, lezárva a beszélgetést. Nem mintha nem folytatta volna szívesen, de hát konvenciók is vannak a világon. Ő Lady Arbuthnot, a férje valóban arrogáns marha (mi tagadás), és a túloldalon ülő házaspár hallgatózott.
A férfi szórakozottan kopogott az asztalon.
– Nem vagyok biztos benne, hogy olvasni van kedvem. – Kézbe vette a puha kötésű könyvet, megnézte a borítóját, és lemondó sóhajtással visszadobta az asztalra. – Azért választottam ezt, mert azt hittem, a témája illik az estélyhez. De… jobban belegondolva, alighanem hiba volt.
Ismét felsóhajtott.
– Agatha Christie – állapította meg Eliza a könyv felé biccentve, miután elolvasta a borítót. – Gyilkosság az Orient expresszen.
Gyilkosság az Orient expresszen.A férfi váratlanul előrenyújtotta a kezét.
– Kezdjük
