– Úgy látom – mondta Éva némi csalódással –, hogy maga nemigen szimpatizál a kommunistákkal.
– Őszinte lehetek?
– Szeretném, ha az lenne.
– Nézze, Éva, én neveltetésemnél fogva a polgári demokrácia híve vagyok, s ezen egyelőre nem kívánok változtatni.
– Józsikám, hagyjátok most a politikát, és ne riaszd el Évát, már csak azért sem, mert mindenki tudja a városban, hogy te, polgári ideáljaid ellenére, a legnagyobb odaadással kiszolgálod a baloldalt.
– Most erre mit mondjak? Huszonnégy éves vagyok, bölcsészdiplomám van, szeretnék érvényesülni. Csak nem azt várod tőlem, hogy meggondolatlanul összeesküvő legyek, mint az a szerencséden Kalász Miklós. Nem, drága Rózsikám, az összeesküvősdi nem az én műfajom!
Rozika ivott egy kortyot a konyakjából.
– Az a Kalász gyerek tényleg összeesküvő?
