Kálmán József megfogta a lány kezét, megcsókolta.
– Édes jó Istenem, de buta kislány vagy. Jól jegyezd meg, a pártoskodás marhaság! Az ember élete rövid, és a mi feladatunk, hogy ezt a rövid életet saját örömünkre és boldogságunkra éljük le. Mondd meg nekem, mit használt a magyar népnek, a világnak, hogy az a Ságvári Endre nevű úrifiú a családjával szakítva, forradalmár lett, és még alig élt, amikor feláldozta az életét! Jó, jó, tudom, hogy mit akarsz mondani, ha a választások után győz a demokratikus rend, akkor Ságvári nevét kőbe fogják vésni, hogy az utókor ne felejtse el. És mit ér ezzel egy halott? Fogalma sincs róla, hogy mi változik meg a világban. És mit ért el a hősiességével Bajcsy-Zsilinszky Endre? Hogy karácsonykor Sopronkőhidán cukorspárgával felakasztották? Jó, jó, lesz szob
