– Nem, ez nem lehet! Uram Isten! – Aztán ösztönösen leeresztette a redőnyt, és lecsúszott a fal mellett a parkettára. Telefonálni kéne a tűzoltóknak! – rémlett fel benne, de mintha megbénult volna, csak ült némán, nehezen lélegezve. Arra eszmélt föl, hogy az ebédlőben kigyulladtak a csillár lámpái. Kálmán József állt a nappali ajtajában, felé indult, felkattintotta a szobában a villanyt, és észrevette a parkettán kuporgó lányt. A jobb lábát erősen vonszolva, hozzábicegett.
– Mi van veled? – kérdezte.
– Tűz van! Ég a Bordics-ház! Segíts fel! – A férfi kutyául nézett ki.
– Láttam, hogy ég…
– Telefonálni kell a tűzoltóknak!
– Telefonálj! Gyere! – Nagy nehezen a készülékhez evic kéltek. Éva felvette a kagylót. – A nevedet ne mondd meg!
– Miért ne?
– Csak. Kérlek, hallgass rám!
Éva megv
