gyilkosságokat követtek el benneDavid úgy képzelte, hogy egykor falábú kanapék és karosszékek álltak a helyiségben, a támlájukon és a karfájukon horgolt csipketerítőkkel. A kandalló melletti süllyesztett polcokon kis porcelánfigurák. Esetleg egy állóóra is ketyegett az előszobában.
Az anya, aki a fia huszonhat éves korában hagyta Ronnyra ezt az ingatlant, nagy valószínűséggel olyan gyengéd lelkű lehetett, hogy meg sem fordult a fejében, hogy gyermeke, az a kedves óriás esetleg szörnyeteg lehet.
David az emeletre már nem volt kíváncsi. Úgy érezte, nem különbözhet olyan sokban a földszinttől. Odafent senki nem követett el semmiféle szörnyűséget. A ház is olyannak tűnt, mint a gyilkos: a borzalmak nem a nyilvános helyiségekben történtek, hanem odalent, az ablaktalan részekben.
Csak a konyh
