A PATKÁNY 1Drew Larson ötletei általában nehezen és kis adagokban érkeztek – már amikor egyáltalán érkeztek, és ez egyre ritkábban fordult elő –, mintha egy majdnem kiszáradt kútból próbálna vizet felhúzni az ember. És mindig volt egy asszociációs lánc, amit vissza tudott követni valamihez, amit látott vagy hallott: egy valós gyulladásponthoz.
Például a legutóbbi novelláját az ihlette, amikor látott egy férfit kereket cserélni az I–295-ös falmouthi felhajtóján. A fickó erőlködve görnyedt, közben az emberek dudálva kerülgették. Ebből lett a „Defekt”, amin majdnem három hónapot dolgozott, és ami végül (fél tucat nagyobb magazin elutasítása után) a Prarie Schooner-ben jelent meg.
Az „Ugrabugrá”-t, az egyetlen történetét, ami megjelent a The New Yorker-ben, még graduális hallgatóként írta a
