Payton
Mi. A. Franc. Történt?
Kövessem Trentet szó nélkül, és költözzek be hozzá, hogy „megfigyelés alatt tarthasson”?
Belecsípek a karomba, hátha csak álom az egész. Pontosabban rémálom.
Mr. Baker olyan, mint egy kókadt virág. A hóvihar előtti utolsó pillanatban. Olyan mértékben hasznavehetetlen, hogy az már bosszantó.
– Csak úgy bele kéne mennem? – kérdem tőle.
Nem számít, mit mondott Trent az imént, valamit csak tud tenni, hogy segítsen rajtam. Végtére ügyvéd. Valószínűleg ő írta a végrendeletet. Hihetek neki egyáltalán a maffiával kapcsolatban? Nevetségesen hangzik ez a kifogás. A Google-ön semmi utalást nem találtam rá; igaz, megjelenne az ilyesmi a keresőben? Nem. Nyilván nem.
– Sajnos igen – motyogja Mr. Baker, majd az ajtóhoz lép, és kinyitja nekem.
Végzett velem. Nem vagyo
