Trent
– Mit művelsz? – szegezi nekem a kérdést Cyrus, amikor bemasírozik az irodámba.
Meglep, hogy itt találom. Ritkán szokott megtisztelni a jelenlétével. Általában, ahogy az jellemző rá, odarendel a connecticuti birtokára.
Ma azonban nem így történt.
Nem, most itt van, és úgy jár-kel az irodámban, mintha az övé lenne.
Szokás szerint mogorva képet vág.
Ez az alak soha nem mosolyog. Mindig úgy fest, mintha épp meg akarna öletni valakit.
Amíg nem én vagyok az a valaki, addig nem izgat.
– Pénzt keresek neked – felelem, és fel sem nézek a számítógépről. Valójában egy online pókerpartin veszek részt. Már több ezret nyertem.
– Nem, te marha. – Az íróasztalom túloldalán lévő luxus bőrfotelben henyél, lábát a névtáblám mellé rúgva, mintha övé lenne a hely. – Tudom, hogy pénzt keresel. Mé
