– Ha semmije sem lenne, talán jobban szeretném.
– Biztosan így van – mondta Sándor. Sokáig hallgattak. Arra gondolt, ha Sándor
igazán szereti, miért nem harcol érte?
– Sanyi – mondta elgondolkodva. – Ugye, neked van valakid?
– Ez kérdés vagy állítás?
– Kérdés.
– És mit értesz valakin?
– Szeretőt. Vagy te is olyan lányokhoz jársz?
– Furcsa kérdéseid vannak.
– Felelj.
– Szeretőm van.
– Ki az?
– Egy cigánylány.
– Cigánylány? – Meglepődött. Kicsit bántotta is, hogy Sanyinak cigánylány szeretője van. – Csak nem az, akiről azt a sok képet festetted? – Míg a választ várta, felidézte magában a rajzokat és festményeket. Irigykedve gondolt a cigánylányra, mert csodaszép alakja van.
– De az – hallja Sanyi válaszát.
– Cigánylány? Hogy hívják?
Sanyi mosolygott. Átnyúlt, magához vonta őt
