4.
Debrőy Zsigmondné a rajzasztalnál állt, és a kihúzótollak között válogatott. A harmincnyolc éves asszony arcvonásain látszott, hogy valamikor nagyon szép lehetett. Kreol bőre volt, haja pedig sűrű és szénfekete, mint az indián asszonyoké. Hosszú, fekete szempillái mögött majdnem világoskék szem villogott. Szép rajzú ajkait vörösre festette, amikor mosolygott, arca két oldalán gödröcske keletkezett. Mostanában nem mosolyog annyit, mint azelőtt. Csak ő érzi igazán, hogy valahol nagyon elrontotta az életét. Sokszor töpreng azon, kitől örökölte olthatatlan nemi vágyát. Nimfomániás lenne? Megfordult a fejében, hogy felkeres egy pszichiátert, és bevallja neki, hogy súlyos alkoholista, egyfolytában kívánja a férfit, de nagyon szeretne meggyógyulni. Tudja, hogy akaratgyenge, képtelen fegyelmez
