9.
Kiss Vilmos a csengetésre ébredt fel. Megnézte az óráját. Öt óra múlt. Kitörölte szeméből az álmosságot, és a kaputelefonhoz ment.
– Ki az? – Hangja álmos volt, szemét lehunyta.
– Magdi vagyok. Engedj fel!
– Mi történt?! – kérdezte ijedten, és azonnal megnyomta a gombot.
– Mindent elmondok.
Amikor Kiss ajtót nyitott, és meglátta a lány feldúlt arcát, megrémült.
– Úristen! Mi történt veled?
A lány szinte beesett az ajtón, ha Kiss nem kapja el, végigzuhan a kövön. Alig hallhatóan suttogta:
– Itt maradhatok?
– Ameddig akarsz! – Ölébe vette a hófehérre sápadt lányt, bevitte a szobába, és lefektette. – Egy pillanat – mondta –, csinálok egy kávét.
– Segítsek?
– Kösz. Te most pihenj! Úgy látom, valami nagy balhéd volt. – Kiment a konyhába, feltette a kávét. Közben hallotta, hogy a
