13.
Hat óra múlt néhány perccel, amikor özv. Boros Tiborné, az egyik takarítónő benyitott a nővérszobába, és meglátta a gúzsba kötött Veronika nővért vergődni. Kirohant a folyosóra, és benyitott az ügyeletes orvos szobájába.
– Jaj, istenem, doktor úr…
– Mi történt, Boros néni? – kérdezte az orvos, és kikapcsolta a villanyborotvát.
– Valami nagy baj történt… Veronika nővért valaki az ágyhoz kötözte… a száját leragasztotta olyan széles leukoplaszttal… Jaj, istenem, tessék sietni!
– Máris megyek! – És rohant özvegy Boros Tiborné után. –Atyaisten! – mondta, amikor meglátta a lányt. – Jól elbántak magával. – Veronika a szemével pislogott, és a fejével bólogatott, hogy igen. Cseresznyés Tibor doktor óvatosan letépte a lány szájáról a leukoplasztszalagot, ollóval elvágta a fásliköteléket. Ve
