– A saját füleddel hallottad a vallomását. Beismerte, hogy rendőrbesúgó volt. Azért hagyta ott a tanári pályát, azért lett lakatos, hogy a munkások között élve felderítse a kommunista sejteket. Beismerte, hogy kémkedett. Hogy mint Pálffy egyik helyettese, tudott Rajkék összeesküvéséről…
Tarcsai idegesen közbevág.
– Hallottam a vallomását, hiszen ott ültem a tárgyalóteremben. És már akkor egy sor kérdés merült fel bennem, amire nem kaptam választ.
– Miféle kérdésekről beszélsz?
Tarcsait furcsa érzés keríti hatalmába. Lehetséges, hogy Kulcsár ezredes még most, ezerkilencszázötvennyolcban is hisz Rajkék bűnösségében? Mikor egyenesen az ezredesnek szegezi a kérdést, Kulcsár zavarba jön.
– Bolond vagy te, fiam – mondja. – Hogy az úristenbe jut eszedbe ilyen bolondság?
– A kérdéseiből köve
