A csapos mosolyra húzta a száját.
– Neked? Mit szólnál, ha a ház vendége lennél egyre?
– És mi lesz a barátaimmal? – doromboltam. Igen, doromboltam.
Köszönöm, rum!
Lehajtotta a fejét – okos fickó.
– Ez csak természetes, gyönyörűségem.
Rákacsintottam.
– Akkor kegyesen elfogadom.
Tommy oldalba lökött a csípőjével.
– Tényleg azt mondtad, hogy khagyashan?
Laurel szeme felcsillant.
– Azt mondta.
Úgy tűnt, az alkohol nem hatott a vámpírra, de örültem, hogy jól érzi magát. Még az én káromon is.
Lehúztuk az ingyen felest.
A táncparkett csak rám várt.
Aznap este kitáncoltam magamból az egész heti szarságot és egy életre szóló sokkot. Laurel meg Tommy a közelemben lézengtek, és ahogy a zene átváltott egy lüktető, csábító ritmusra, mindannyian mozogni kezdtünk.
– Szent szar, Laurel az
