– Én úgy látom – folytatta –, egyházunkhoz nem méltó személyes intrikáról van itt szó. Ennek a jelentésnek a hangjából feltétlen olyasmi tűnik ki.
A pap elolvasta. Megismerte Dóra írását. Jól megfogalmazott rágalom volt a papra, tanítóra és a jegyzőre. Sokkal leheletfinomabb hántásokkal, hogysem paraszt eszéből kipattanhatott volna. Pedig vagy tíz paraszt aláírása volt az íven… Szó nélkül visszanyújtotta a püspöknek.
– Már válaszoltam rá – mondta a püspök. – Remélem, Isten nevében megnyugszanak általa a hívek. Egyébként küldök tetőled is egy pásztorlevelet, amit a gyűlésen kérek felolvasni.
A püspök átvonult a dolgozószobájába, hogy lediktálja a levelet. Nem telt bele negyedóra, visszatért, kezében az írással. Szóban is áldását adta hozzá, úgy nyújtotta át a papnak.
– Ha mégsem nyugodn
