A minisztériumban még nem volt ekkor nagy előny a parasztszármazás, de ez a tisztviselő érezte az idők szelét, és elsőnek tanúságot tett a paraszti mivolta mellett. Egyelőre persze csak közröhögések közepette kedélyeskedett a parasztiságával, de szeme előtt az új idők lebegtek, mikor mindezeknek hasznát veheti.
Lutheránus volt, mégpedig a legjavából. Templomszolga volt az apja püspöki székhelyen, tehát a paraszti mivolta nem volt már egészen rendben. Gatyát csak a dédöregapja hordott. Ő maga falut soha életében nem látott, hacsak nem vonatról vagy országútról. Ezzel szemben viszont püspökség tövében nőtt fel. S ha nem is olyat, mint a klérus kegyeltjeinek, de egy vézna kis minisztériumi karriert a protestáns magas kapcsolatok mentén is meg lehet csinálni.
Nem lehetett több negyvenévesnél
