A Delaware sugárút végét egy fasor választotta el a mólótól. A földön gaz és eldobott szemét mindenfelé. Olyan koromsötét vett körül, hogy a kezemet előrenyújtva tapogatóztam. Hirtelen szíven ütött, milyen veszélyes számomra a magányos bolyongás ezen a környéken. Néha előfordult, hogy más is tartózkodott a mólón, amikor itt találkoztunk: rendszerint a kutyáját sétáltatta valaki. De egyszer odaérkezve egy idősebb hontalanba ütköztem, aki vadul kiabált összevissza. Hagymázas tekintetét rám emelte, aztán elvigyorodott. Egy obszcén jelet mutatott a kezével. Akkor gyorsan sarkon fordultam, és inkább a Delaware sugárúton vártam meg Simont.
De most olyan sötét volt, és olyan hideg, hogy biztos voltam benne, senki sem jár arra rajtam kívül. Amikor kiléptem a fasor fái közül, láttam, hogy nem téve
