Ajánlom ezt az epizódot egy író barátomnak, Rákos Robinak. Részben azért, mert megítélésem szerint ő talán kevesebbre tartja magát, mint kellene. Ezzel (is) jelezném ezúton, hogy én sokra tartom őt.
Másrészről pedig azért ajánlanám ezt neki, mert szoktunk arról beszélgetni, hogy vajon mitől számít valaki a mai társadalomban „normálisnak”? Vagy mitől nem?
Nos, ebben az epizódban a két főszereplő nemcsak azt a kérdést teheti fel jogosan magának, hogy normálisak-e egyáltalán, hanem azt is, hogy léteznek-e, továbbá, hogy ők valójában nem egy személy-e esetleg... valamint, hogy mi a valóság és mi álom mindabból, amit átélni kényszerülnek.
Még szerencse, hogy a valóságban azért nem kell magunknak ennyire húzós kérdéseket feltenni, nincs igazam, Robi? Remélem, hogy te nem én vagyok! Túlzottan
