42.Debrődy tajtékozva megkerülte az Opelt, beült a vezetőülésbe, és úgy bevágta az ajtót, hogy az egész karosszéria beleremegett. Megragadta a kormányt, a másik kezét az indítóra helyezte, de a kulcsot nem fordította el. A szélvédőn kinézve észrevette a közeledő Kelemen Antalt. A százados megkerülte az autót, és nyugodtan beült az utasülésre.
– Most mérges? – nézett nyugodtan Debrődyre.
– Az nem kifejezés. Nem érti, hogy meg akarom menteni magát, meg azt a másik barmot is ott bent?
– Ki kérte rá?
– Ez a munkám!
– Ühüm… és mégis mit várt odabent?
– Azt, hogy az a balfék elmondja, amit tudni akarok.
– Én nem vártam volna tőle ilyesmit.
– És miért nem?! – fordult oda a detektív, és rávicsorgott Kelemenre.
– Mert régen volt – kottyantotta el a százados, de azonnal el is harapta a mond
