20.Teleki Pál miniszterelnök belépett az ajtón, és odabiccentett a sarokban gépelő kisasszonynak.
– Jó napot!
Csak most vette észre az ablakhoz tolt kanapén újságot olvasó és békésen kávézgató titkárt. Az felnézett, és azonnal felpattant, amint felismerte a kormány fejét.
– Miniszterelnök úr!
A kezében tartott csészéből a kávé a kisasztalra fröccsent.
– Ó, a fenébe! – sziszegte zavartan a fiatalember, és nem tudta eldönteni, a folyadékot itassa fel gyorsan az iratokról, vagy inkább a miniszterelnök üdvözlésére siessen.
Teleki akaratlanul is elmosolyodott.
– Miattam kár volt ennyire megijedni.
– Elnézést, excellenciás uram, csak elgondolkoztam.
– Törölje csak fel nyugodtan, még mielőtt eléri a papírokat.
A férfi zavara csak nőttön-nőtt. A belső iroda ajtaja felé pislantott, majd a
