Patrick és Livia nem törődve a szeptember eleji, hűvös este tíz fok körüli hőmérsékletével, kitárták a konyhaablakot, mert a lehető legtisztábban akarták látni, hogy mi folyik odalent, a buszmegállóban, mihez kezd Beth a rendőrökkel, képesek lesznek-e elfogni és letartóztatni, valamint hallani is akarták az odakinti eseményeket. A konyhaablak új típusú, műanyag nyílászáró volt, ami majdnem teljesen légmentesen zárt, és csukott állapotban Lamberték korábban még a rendőrautók szirénázását is alig hallották.
Most azonban, ahogy kinyitották az ablakot, szinte hangorkánként vágta mellbe – és fülön – őket az éles vijjogás, fékcsikorgás és a járművekből kiszálló rendőrök utáni ajtócsapkodás hangjai, ahogy a járőrautók egymás után érkeztek a gyanúsított elfogására – ekkorra már vagy tizennégy jár
