1.
Kallós Tibor fáradt mozdulattal levette a szemüvegét. Zsebkendőjével megtörölte izzadó homlokát, rántott egyet sovány vállán, és sűrű pislogások között nézett a fiúra.
A hízásnak induló, negyven év körüli Kulcsárné érdeklődéssel nézte az asztalon sütkérező legyet, amely kihasználva a szeptember végi kósza napsugarat, két első lábát fölemelte, összedörzsölte, megállt egy pillanatra, majd újra kezdte elölről.
Az asszonyt nem nagyon érdekelte Kallós előadása. Előre tudta, hogy az osztályvezető mit fog mondani.
A fegyelmi bizottság harmadik tagja, a szőke, harminc év körüli Olajos Géza az asszonyt és Kallóst nézte. Ajka szegletében, alig észrevehetően, gúnyos mosoly futkározott.
– Krasznai elvtárs – törte meg a csendet a sovány osztályvezető éneklő hangja –, elismeri, hogy életrajzában
