IV. FEJEZET
James Melton a tükör előtt állt. Arcát vastag rétegben fehér szappanhab födte s éppen a zsilett rendbehozatalával bíbelődött, amikor éles berrenéssel megszólalt a telefon. A rendőrfőnök bosszúsan nyúlt a kagyló után.
– Halló… igen, igen, Melton… Mit mond?… A rendőrségen?… lehetetlen… Várjanak meg, azonnal jövök.
Félredobta a borotvát, lemosta arcáról a habot, s negyedóra múlva, félig borostás állal, izzadtan és izgatottan pihegett hivatali íróasztala előtt.
– Jöjjön, jöjjön, Linkston… csukja be az ajtót… Mondja el a dolgot részletesen…
A számvevőség vezetője néhány aktát tett le reszkető kézzel az íróasztalra.
Howard felügyelő, a Holton-ékszerek ügyében nyomozott, s négy nap előtt azzal a hírrel jött hozzám, hogy sikerült megtalálnia az egyik orgazdát, akinél nagy értékű
