V. FEJEZET
Amíg Yale átkutatta Brank dolgozószobáját, egyedül maradtam a fiatal lánnyal.
– Egy kérésem volna önhöz, mister Craven – kezdte el a beszélgetést. – Okvetlenül látni akarom Johnnyt!… Nem lenne segítségemre?
– Yale engedelme nélkül semmit se tehetek – vallottam be őszintén. – Nem ismer tréfát ebben a kérdésben…
Nem beszélhettem tovább, mert az ajtó kinyílt és a detektív jelent meg a küszöbön. Kezében diadalmasan lobogtatott egy kék borítékot. – Szerencsém volt – újságolta. – Az íróasztalon feküdt a levélnehezék alatt… Ha nem látom meg véletlenül, talán órákig kutathattam volna… Remélem, nincs kifogása az ellen kisasszony, hogy a borítékot magammal vigyem?
– Egyáltalán nincs… Gondolja, hogy az iratokat felhasználhatja Green ellen?
– Biztosra veszem, bár otthon tüzetesebben á
