53Tom most már bármelyik percben felkiálthat. Szinte már hallom is: „Állítsák le a tárgyalást! Látják ott azt a nőt? Ő az anyja annak a fiúnak, aki valóban megölte azt a szerencsétlen embert.”
Miért nem tette még meg?
Ám a bíró közben éppen lezárja aznapra az ügymenetet. Szélnek eresztenek bennünket.
A per lassan a végéhez közeledik. Szószátyár padszomszédom nézete szerint hamarosan már az összegzés következik.
Sietve elhagyom a karzatot, azt remélve, sikerül kisurrannom a parkolóba, mielőtt Tom elkaphatna.
– Várj!
Mögöttem van. Éppolyan merev az ábrázata, mint régen, amikor Freddie valami olyasmit tett, amit ő nem helyeselt. Most viszont jó oka van erre.
– Beszélnünk kell! – mondja.
Bajuszt növesztett. Helyenként ősz szálak vegyülnek bele, ami méltóságot kölcsönöz neki. Alighanem
