A kötet kriminovellákat, illetve bűnügyi tárgyú írásokat tartalmaz. Szám szerint 44-et. Megalkotására az ösztönzött, hogy – az elbeszélések, novellák mellett – a krimiket olvasom legszívesebben. Kedvenceim a skandináv krimik, könyvben olvasva, vagy filmen nézve. A hobbim régi eredetű, és hozzátartozik, hogy egy időben bűnügyi területen, rendőrként dolgoztam. Hogy azért lettem-e rendőr, mert mindig is szerettem a bűnügyi történeteket, vagy azért kezdtem el krimiket írni, mert rendőr (is) voltam?! Ki tudja. Egyikből természetszerűleg következett a másik.Volt, hogy az ismerőseim a szememre vetették: hogy bírja a gyomrod azt a sok vért, szörnyűséget, ami a krimikben előfordul? Nem álmodsz velük? Nem, sohasem. És megnyugtathatok mindenkit: a bűnügyi történetekben nem a drasztikus események, a kegyetlenség, a sok kiontott vér fog meg, hanem maga a logikai láncolat érdekel, melynek során a bűnöst megtalálják, és végül jön az elkerülhetetlen igazságszolgáltatás, a bűn elkövetése miatti méltó büntetés, a társadalom jogos ítélete. A szerző

„Tagadhatatlan, odavagyok a könyvekért. Szeretek olvasni,a legjobb kikapcsolódás számomra egy nívós könyv. Több kedvenc olvasmányom is van, de a legkedvesebb mind közül a „Boszorkányok pedig nincsenek” című. Persze, a tartalomnak köze nincs Könyves Kálmán királyunk híres mondásához, mégis, a legnagyobb hatással ez a könyv volt az életemre...Kezdhetném azzal, hogy ez a legkedvesebb könyvem egyszer csakszőrén-szálán eltűnt. Hogy hová lett, máig nem derült ki. Fiatalabbkoromban ugyan többször is lakhelyet változtattam, a költözéspedig tudottan nagy felfordulással jár, amikor is megeshet, hogyelmarad tőlünk egy és más. Persze az is lehet, nem így keveredettel, csupán valamelyik haverom nem adta vissza a kölcsönbe kértkönyvemet.Egyszóval, komoly lelki traumaként éltem meg, amikor kerestem,de nem találtam a kedvencemet. A helyzetet csak súlyosbította,hogy régóta nem adták ki, és még a könyvtárakban sem akadtam rá,hogy újraolvashattam volna. Elkeseredésemben úgy gondoltam,ettől az élvezettől egyszer és mindenkorra megfosztott a sors.Ezért is ért szinte sokként, amikor egyik könyvesbolti nézelődésemsorán, a mustrára kitett, új kiadású könyvek között megláttam egypéldányt belőle. ..

A kötet ajánlható mindazoknak, akik szeretik a változatos témájú, rövid terjedelmű, humoros csattanóval végződő történeteket. „A betegei szinte mindegyikét névről, a keresztnevéről ismeri. Szerencsére kitűnő a memóriája, így tudja, hogy Bözsihez a Rekettyésbe kell kigurulnia, ha gond van, a Riskát a Sáros lejtőn találja, a Marist és a Felleget a Lápos dűlőn keresheti fel.Na, és a Józsi! Ez is egy fiatal üsző, de mivel a gazdának négy lánya van, na meg a felesége, nem engedett a negyvennyolcból. Lehet tőle a tehén nőnemű – mondta –, a neve náluk mégis Józsi lesz. Hangsúlyozottan abból a meggondolásból, hogy – legalább a nevében – legyen egy másik marha is, rajta kívül a háznál. Gondolatait tovább szőve a Bogár jutott az eszébe. Ez nemsokára ellik, oda gyakrabban kell majd kiautóznia. Elég messze »lakik« ugyan, a Levendulásban. Itt egy kicsit megint elpirult, mert eszébe jutottak a tanyához köthető szép, barna bociszemek. Szinte restelkedett, hogy negyvenéves korára, egy-egy pajzán gondolattól, még mindig képes elpirulni…” Kedves Olvasó, ha igazán jól akarsz szórakozni, elsőként lapozz a kötet címét (is) adó Állati novellához.

„Éjszaka, elalvás előtt, végigfutott az agyán, hogy lám, az emberek képesek hajnalok hajnalán felkel­ni, hogy lássák a napfelkeltét, ami épp olyan, mint az élet kezdete. Aztán, amikor a nap a zenitre ér, akkor a leg­fényesebb, és akkor adja a legtöbb meleget. Mint ahogy az ember is élete delelőjén a leghasznosabb, a legerősebb, és talán a legboldogabb. Az est közeledtével ugyan hűvösebbé válik a levegő, de azért az alkonyat is szép. Ilyenkor min­denki visszaidézi a fiatalságát, a napfelkeltét, a déli napot, de végül eljut a naplementéhez.Neki most van a naplementéje. Utoljára van alkalma felidézni a fiatalságát, valamikori boldog­ságát, egy nő iránt érzett rajongást. Legalábbis, magát az érzést…”

„Kellően felpaprikázott hangulatban lépett be az irodába, majd táskáját az asztalra csapva,  nekiállt, hogy levetkőzzön. Kabátját a fogasra akasztva, gyors pillantást vetett a tükörbe, és akkor látta meg, hogy a haja ott hátul, égnek áll. És ő így jött végig az utcán! Az ágaskodó tincset lesimította, sötét szemüvegét pedig kicsit feljebb tolta az orrán. Nem volt rá igazán szüksége, csupán kis dioptria volt az egyik lencsén, de úgy gondolta, a negyvenes évei elején  érdekesebbé, modernebbé, talán fiatalosabbá is teszi, a sötétített foncsorozású, divatos szemüveg. Ez tette-e, vagy csak a sors játszott vele aznap reggel, de minden balul ütött ki. A szemüvegtől függetlenül, sötéten látta az egész világot, és benne önmagát. Ekkor kopogtak az ajtón, és a kolléganője lépett be. A harmincas, vörös kis nőt lopva gyakran elnézegette, amint előtte haladt a folyosón. Jó alakú, frissen elvált asszony volt, gyerek nélkül. Azt ugyan nem tudta, van-e valakije, mégsem mert kezdeményezni. A nő most mosolyogva üdvözölte, majd rákérdezett: hallottam, a kisfőnök megjegyzést tett a késésedre. Mi volt veled ma reggel? Á, minden balul ütött ki – és elkezdte mesélni a kálváriáját. A nő láthatóan érdeklődéssel hallgatta. Azért ezt te eltúlzod egy kicsit – mondta. Nem olyan sötét a világ, amilyennek te látod! Végül is, gondolj csak bele. Sikerült bezárnod a lakásajtót? Igen. Elcsúsztál a vizes kövön? Nem. Na, de a járdán! – vetette ő közbe. De nem tört el egyetlen csontod se! Még a kabátod se lett piszkos! Igaz. Beértél a munkahelyedre? Hát persze, de el is késtem! Fejedet vették? Nem. Na, látod! Vedd csak le ezt a sötét szemüveget, azon keresztül látod te olyan sötéten az eseményeket! Azzal, hogy szavának érvényt szerezzen, a kis vörös odanyúlt, és olyan gyengéd mozdulattal vette le az orráról a szemüveget, hogy az fölért egy cirógatással! Egész melege lett tőle. Lehet, hogy mégis kezdeményezhetne valamit ennél a kis nőnél?!”

Fatehén, az LXXX-es mozgalom és társbérlet a Halállal: Mester Györgyi (A legjavából, Fehéren-feketén, Tisztítótűz) negyedik novelláskötete.