A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvű irodalom szegényebb volna. A műfajt vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel „termelték” a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.

A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvű irodalom szegényebb volna. A műfajt vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel „termelték” a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.

A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvű irodalom szegényebb volna. A műfaj vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel „termelték” a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.

A 18. századi magyar tudományos élet egyik legismertebb egyénisége Kempelen Farkas, aki amellett, hogy képzett jogász és bölcsész volt, kiválóan értett a mechanikához, a műszaki tudományokhoz is. Híres sakkozógépe, a „török”, a korabeli uralkodók érdeklődését is felkeltette. A regény elején Nagy Frigyes és Voltaire kiterveli, hogy megszerzik a csodálatos gépezetet, mielőtt más uralkodók lecsapnának rá. Frigyes Racknitz bárót indítja útnak Bécsbe, aki mindent bevet az alkudozástól a rablótámadásig. A Habsburg-ház örökösödési háborúja, Szilézia elvesztése egyaránt elégedetlenséget szít a magyar és lengyel nemesség körében. Titkos összeesküvések, szerelmi kalandok vezetnek végül az élet-halált eldöntő sakk-párbajhoz…

A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvű irodalom szegényebb volna. A műfaj vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel „termelték” a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.Harry Hughes, a Scotland Yard fiatal, de annál ambiciózusabb főfelügyelője a Rodriguez regények visszatérő alakja. Az író bűnügyi regényeinek hőse mindig legyőzi gonosz ellenfeleit. A lélektanban is jártas detektív a legravaszabbak eszén is túljárva kitalálja a gonosztevők gondolatait, és ha kell, vasmarokkal ragadja meg őket. Hughes főfelügyelő Rodriguez „Láthatatlan íjászá”-ban bukkan fel először 1935-ben, majd a második világháborúban, az angolok norvégiai partraszállásakor, az Intelligence Service ezredeseként találkozunk vele utoljára, az „Északi fény” című háborús regényben.

A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvű irodalom szegényebb volna. A műfajt vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel „termelték” a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.

Harry Hughes, a Scotland Yard fiatal, de annál ambiciózusabb főfelügyelője a Rodriguez regények visszatérő alakja. Az író bűnügyi regényeinek hőse mindig legyőzi gonosz ellenfeleit. A lélektanban is jártas detektív a legravaszabbak eszén is túljárva kitalálja a gonosztevők gondolatait, és ha kell, vasmarokkal ragadja meg őket. Hughes főfelügyelő Rodriguez „Láthatatlan íjászá”-ban bukkan fel először 1935-ben, majd a második világháborúban, az angolok norvégiai partraszállásakor, az Intelligence Service ezredeseként találkozunk vele utoljára, az „Északi fény” című háborús regényben. Harry Hughes alakja főként három kisregényben érlelődik meg. A trilógiából a második, a „8 óra 2 perc”, a Képes Krónika folytatásos regénye, szintén 1935-ben jelent meg. A harmadik kötetben, „A mankós ember”-ben a szerző az előszóban utal a történetek rokonságára. Ennek fő láncszeme pedig a felügyelő, aki bár legyőzhetetlen és vakmerő, de néha kisfiús, és a nők szeme is megakad rajta…

Ez az izgalmas regény gróf Benyovszky Móricról (1741–1786) szól, talán a legkalandosabb életű magyar utazóról szól, aki rövid élete során négy világrész több országának történetébe írta be a nevét. Egészen fiatalon lépett katonai pályára, huszár lett. Apja halálakor örökösödési vitába keveredett, s Mária Terézia megfosztotta birtokaitól. Ezután került Lengyelországba, hősiesen vette ki részét a lengyelek oldalán az oroszokkal vívott háborúban. 1769-ben súlyosan megsebesülve orosz fogságba esett, Szibériába száműzték. A művelt Benyovszky hamar kivívta a helyi kormányzó bizalmát. Közben elkészítette Kamcsatka első földrajzi, néprajzi és állattani leírását. 1771 tavaszán a fegyenctelepre száműzött cári tisztekkel felkelést szervezett, elfoglalt egy erődöt, a kikötőben horgonyzó hajókat, és kiáltványt szerkesztett. Ez az írásmű a későbbi oroszországi forradalmi mozgalmak manifesztumainak mintájául szolgált. Hajóval előbb a Bering-szigeteket érintette, majd a Mátyás-, Lőrinc-szigetek érintésével Amerika partjától délnek vette útját, eljut az Aleut-szigetekre, majd a Kuril-szigetek érintésével kikötött a japán szigeteken is. 1773-ban megtelepedett Madagaszkáron, ahol két erődöt is emelt támaszpontul, s 1774-ben megalapítja (a francia uralkodó tiszteletére) Louisbourg városát. Ebben az időben még az európaiak nem ismerték Madagaszkár belsejét. Három nagy expedíciót szervezett, a tapasztalatairól szóló beszámolók Madagaszkár megismerésének fontos részei. Benyovszky végül is kilépett a francia király szolgálatából, és a madagaszkári népet választotta, sőt írásba is foglalta a sziget népeinek szánt alkotmányt, melyet a törzsfőnökök elfogadtak…

Sándor Móric gróf földbirtokos sportemberként vakmerő lovas bravúrjairól volt ismeretes. A néphagyományban neve máig fennmaradt, elsősorban a Pest környéki volt uradalmi cselédek leszármazottai között, továbbá a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén. A gróf XIX. század húszas éveinek második felében a főúri társaságok népszerű alakjává vált meghökkentő ötleteivel. A történet Sándor Móricnak és szerelmének, Leontine-nak a találkozásával kezdődik, majd végigkövethetjük szerelmük kibontakozását és közös családalapításuk történetét. A gróf kalandjaival, hőstetteivel fűszerezett életrajzi regény bárki számára ajánlható.