„Yvette-em, fekete hajú, tüzes Ariadném, fölöttébb büszke volt rám. Egy délelőtt, megint csak a konyhában, odasúgta a fülembe, hogy jó lenne, ha... Úgy látszik, a konyhai munka és környezet van a legélénkebb hatással szerelmi vágyára, gondoltam. Hiába, minden nő egyedi eset, külön egyéniség, más-más hangszer: az egyik oboa, a másik angolkürt, a harmadik lant, a negyedik csembaló. Már indultam volna a nappaliba, de Yvette keze megállított.– Most itt.– Ejha! – szörnyűködtem.– Én ráhasalok az asztalra, te fölhajtod hátul a szoknyámat, és úgy.”A Thészeusz és a fekete özvegyben Grendel Lajos előző regénye, a Szakítások legszerelmesebb, legkicsapongóbb természetű alakjának, a történész Szemere Ákosnak a további sorsát kíséri figyelemmel. Ákos, akit a csehszlovákiai magyar értelmiségi sors „megtestesítőjének” is tarthatunk, ebben a regényben sem tagadja meg korábbi önmagát, Thészeuszként bolyong a kompromisszumok és érzelmek labirintusában, mígnem végleg kiköt Ariadnéja, a fekete özvegy karjaiban...

Grendel Lajos 1948-ban született Léván író, publicista, esszéista, a Kalligram kiadó egyik alapítója. Pozsonyban él, a prágai egyetemen tanít. A kortárs magyar irodalom egyik legeredetibb alakjaként tartják számon, egy-egy regényének, novellás- vagy esszékötetének megjelenése mindig esemény.Művei a szlovákon kívül angol, francia, olasz, német és lengyel fordításban is megjelentek. Számos elismerés mellett József Attila és Kossuth-díjas. Számos regény, novellás- és, esszékötet szerzője. Több könyvében az 1989 utáni társadalmi-politikai helyzettel foglalkozik. „Grendel írásművészete a magyar prózairodalom radikális átalakulásának idején bontakozott ki, s ő pillanatokon belül e nagy mozgás centrumában találta magát - s e pozícióban nagyon jól fel is találta magát. Ízig-vérig szlovákiai magyarként írja új regényeit, de oly módon, hogy szlovákiaisága az irodalomban tulajdonképpen csupán mint külső helyi meghatározottság (íróilag szólván: mint tematika) jelentkezik, s írásainak mind tartalmisága, mind narrációja, mind retorikája túlmutat a regionális irodalom keretein. Olyan szerző ő a mai irodalomban, mint amilyen hajdanában, száz évvel ezelőtt Mikszáth Kálmán lehetett, akiről és akinek írásairól persze rögtön lehetett tudni, hogy milyen helyi meghatározottságúak (azaz hogy a szlovák-magyar együttélés területéről és történetéből származnak), de kinek irodalma eleve azt célozta meg, s azt is találta el, hogy a regionális területen kívüli minden érdeklődőnek, aki a modern irodalmiságban érdekeltnek is érzi magát, jelentőségteljes és élvezhető műveket produkáljon.” – írta Grendelről Margócsy István.

Grendel Lajos 1948-ban született Léván író, publicista, esszéista, a Kalligram kiadó egyik alapítója. Pozsonyban él, a prágai egyetemen tanít. A kortárs magyar irodalom egyik legeredetibb alakjaként tartják számon, egy-egy regényének, novellás- vagy esszékötetének megjelenése mindig esemény.Művei a szlovákon kívül angol, francia, olasz, német és lengyel fordításban is megjelentek. Számos elismerés mellett József Attila és Kossuth-díjas. Számos regény, novellás- és, esszékötet szerzője. Több könyvében az 1989 utáni társadalmi-politikai helyzettel foglalkozik. „Grendel írásművészete a magyar prózairodalom radikális átalakulásának idején bontakozott ki, s ő pillanatokon belül e nagy mozgás centrumában találta magát - s e pozícióban nagyon jól fel is találta magát. Ízig-vérig szlovákiai magyarként írja új regényeit, de oly módon, hogy szlovákiaisága az irodalomban tulajdonképpen csupán mint külső helyi meghatározottság (íróilag szólván: mint tematika) jelentkezik, s írásainak mind tartalmisága, mind narrációja, mind retorikája túlmutat a regionális irodalom keretein. Olyan szerző ő a mai irodalomban, mint amilyen hajdanában, száz évvel ezelőtt Mikszáth Kálmán lehetett, akiről és akinek írásairól persze rögtön lehetett tudni, hogy milyen helyi meghatározottságúak (azaz hogy a szlovák-magyar együttélés területéről és történetéből származnak), de kinek irodalma eleve azt célozta meg, s azt is találta el, hogy a regionális területen kívüli minden érdeklődőnek, aki a modern irodalmiságban érdekeltnek is érzi magát, jelentőségteljes és élvezhető műveket produkáljon.” – írta Grendelről Margócsy István.

Grendel Lajos 1948-ban született Léván író, publicista, esszéista, a Kalligram kiadó egyik alapítója. Pozsonyban él, a prágai egyetemen tanít. A kortárs magyar irodalom egyik legeredetibb alakjaként tartják számon, egy-egy regényének, novellás- vagy esszékötetének megjelenése mindig esemény.Művei a szlovákon kívül angol, francia, olasz, német és lengyel fordításban is megjelentek. Számos elismerés mellett József Attila és Kossuth-díjas. Számos regény, novellás- és, esszékötet szerzője. Több könyvében az 1989 utáni társadalmi-politikai helyzettel foglalkozik. „Grendel írásművészete a magyar prózairodalom radikális átalakulásának idején bontakozott ki, s ő pillanatokon belül e nagy mozgás centrumában találta magát - s e pozícióban nagyon jól fel is találta magát. Ízig-vérig szlovákiai magyarként írja új regényeit, de oly módon, hogy szlovákiaisága az irodalomban tulajdonképpen csupán mint külső helyi meghatározottság (íróilag szólván: mint tematika) jelentkezik, s írásainak mind tartalmisága, mind narrációja, mind retorikája túlmutat a regionális irodalom keretein. Olyan szerző ő a mai irodalomban, mint amilyen hajdanában, száz évvel ezelőtt Mikszáth Kálmán lehetett, akiről és akinek írásairól persze rögtön lehetett tudni, hogy milyen helyi meghatározottságúak (azaz hogy a szlovák-magyar együttélés területéről és történetéből származnak), de kinek irodalma eleve azt célozta meg, s azt is találta el, hogy a regionális területen kívüli minden érdeklődőnek, aki a modern irodalmiságban érdekeltnek is érzi magát, jelentőségteljes és élvezhető műveket produkáljon.” – írta Grendelről Margócsy István.

GRENDEL LAJOS (Léva, 1948), a pozsonyi Komenský Egyetemen szerzett diplomát. A Kalligram című folyóirat főszerkesztője.Művei: Hűtlenek (1979), Éleslövészet (1981), Galeri (1982), Áttételek (1985), Bőröndök tartalma (1988), Szakítások (1989), Thészeusz és a fekete özvegy (1991), Elszigeteltség vagy egyetemesség (1991).„A házasság, amint az köztudott, két ember, egy férfi és egy nő magánügye. Az én házasságom Zsófiával azonban különbözött a szokványostól, s anélkül, hogy áthágtam volna a monogámia falait, hármasban éldegéltünk kettesben, mert a Párt ott kísértett minden lépésünkben, követett, mint az árnyékunk, s még az ágyunkba is bebújt. Egyszer, amikor már testem-lelkem unta a misszionárius pózt, s egy kis fantáziálásra biztattam páromat, Zsófi felháborodottan mondott nemet. Érvelése pedig, enyhén szólva, meghökkentett.– A párt bizonyára nem helyeselné – mondta. – A párt tartózkodásra int a perverzióktól.Láttam, hogy házasságom hamarosan zsákutcába jut. Pedig boldognak indult, éppen úgy, mint a többi szokványos házasság. Miután beléptem a pártba, lediplomáztam és kitöltöttem sorkatonai szolgálatom egy évét, apósom a szárnyai alá vett, s olyan lakodalmat csaptunk, hogy Zsófi pezsgőben mosott lábat, a testemet pedig összekente kaviárral, amikor a vendégsereg ütemes tapsa kíséretében éjféltájt elvonultunk a hálószobánkba. Akkor még nem sejtettem, hogy ez lesz az utolsó kicsapongása. Egy madame Rekamiéval feküdtem le, s reggel egy Jeanne d’ Arc kelt fel mellőlem…”

Grendel Lajos 1948-ban született Léván író, publicista, esszéista, a Kalligram kiadó egyik alapítója. Pozsonyban él, a prágai egyetemen tanít. A kortárs magyar irodalom egyik legeredetibb alakjaként tartják számon, egy-egy regényének, novellás- vagy esszékötetének megjelenése mindig esemény.Művei a szlovákon kívül angol, francia, olasz, német és lengyel fordításban is megjelentek. Számos elismerés mellett József Attila és Kossuth-díjas. Számos regény, novellás- és, esszékötet szerzője. Több könyvében az 1989 utáni társadalmi-politikai helyzettel foglalkozik. „Grendel írásművészete a magyar prózairodalom radikális átalakulásának idején bontakozott ki, s ő pillanatokon belül e nagy mozgás centrumában találta magát - s e pozícióban nagyon jól fel is találta magát. Ízig-vérig szlovákiai magyarként írja új regényeit, de oly módon, hogy szlovákiaisága az irodalomban tulajdonképpen csupán mint külső helyi meghatározottság (íróilag szólván: mint tematika) jelentkezik, s írásainak mind tartalmisága, mind narrációja, mind retorikája túlmutat a regionális irodalom keretein. Olyan szerző ő a mai irodalomban, mint amilyen hajdanában, száz évvel ezelőtt Mikszáth Kálmán lehetett, akiről és akinek írásairól persze rögtön lehetett tudni, hogy milyen helyi meghatározottságúak (azaz hogy a szlovák-magyar együttélés területéről és történetéből származnak), de kinek irodalma eleve azt célozta meg, s azt is találta el, hogy a regionális területen kívüli minden érdeklődőnek, aki a modern irodalmiságban érdekeltnek is érzi magát, jelentőségteljes és élvezhető műveket produkáljon.” – írta Grendelről Margócsy István.

Grendel Lajos 1948-ban született Léván író, publicista, esszéista, a Kalligram kiadó egyik alapítója. Pozsonyban él, a prágai egyetemen tanít. A kortárs magyar irodalom egyik legeredetibb alakjaként tartják számon, egy-egy regényének, novellás- vagy esszékötetének megjelenése mindig esemény.Művei a szlovákon kívül angol, francia, olasz, német és lengyel fordításban is megjelentek. Számos elismerés mellett József Attila és Kossuth-díjas. Számos regény, novellás- és, esszékötet szerzője. Több könyvében az 1989 utáni társadalmi-politikai helyzettel foglalkozik. „Grendel írásművészete a magyar prózairodalom radikális átalakulásának idején bontakozott ki, s ő pillanatokon belül e nagy mozgás centrumában találta magát - s e pozícióban nagyon jól fel is találta magát. Ízig-vérig szlovákiai magyarként írja új regényeit, de oly módon, hogy szlovákiaisága az irodalomban tulajdonképpen csupán mint külső helyi meghatározottság (íróilag szólván: mint tematika) jelentkezik, s írásainak mind tartalmisága, mind narrációja, mind retorikája túlmutat a regionális irodalom keretein. Olyan szerző ő a mai irodalomban, mint amilyen hajdanában, száz évvel ezelőtt Mikszáth Kálmán lehetett, akiről és akinek írásairól persze rögtön lehetett tudni, hogy milyen helyi meghatározottságúak (azaz hogy a szlovák-magyar együttélés területéről és történetéből származnak), de kinek irodalma eleve azt célozta meg, s azt is találta el, hogy a regionális területen kívüli minden érdeklődőnek, aki a modern irodalmiságban érdekeltnek is érzi magát, jelentőségteljes és élvezhető műveket produkáljon.” – írta Grendelről Margócsy István.

Grendel Lajos 1948-ban született Léván író, publicista, esszéista, a Kalligram kiadó egyik alapítója. Pozsonyban él, a prágai egyetemen tanít. A kortárs magyar irodalom egyik legeredetibb alakjaként tartják számon, egy-egy regényének, novellás- vagy esszékötetének megjelenése mindig esemény.Művei a szlovákon kívül angol, francia, olasz, német és lengyel fordításban is megjelentek. Számos elismerés mellett József Attila és Kossuth-díjas. Számos regény, novellás- és, esszékötet szerzője. Több könyvében az 1989 utáni társadalmi-politikai helyzettel foglalkozik. „Grendel írásművészete a magyar prózairodalom radikális átalakulásának idején bontakozott ki, s ő pillanatokon belül e nagy mozgás centrumában találta magát - s e pozícióban nagyon jól fel is találta magát. Ízig-vérig szlovákiai magyarként írja új regényeit, de oly módon, hogy szlovákiaisága az irodalomban tulajdonképpen csupán mint külső helyi meghatározottság (íróilag szólván: mint tematika) jelentkezik, s írásainak mind tartalmisága, mind narrációja, mind retorikája túlmutat a regionális irodalom keretein. Olyan szerző ő a mai irodalomban, mint amilyen hajdanában, száz évvel ezelőtt Mikszáth Kálmán lehetett, akiről és akinek írásairól persze rögtön lehetett tudni, hogy milyen helyi meghatározottságúak (azaz hogy a szlovák-magyar együttélés területéről és történetéből származnak), de kinek irodalma eleve azt célozta meg, s azt is találta el, hogy a regionális területen kívüli minden érdeklődőnek, aki a modern irodalmiságban érdekeltnek is érzi magát, jelentőségteljes és élvezhető műveket produkáljon.” – írta Grendelről Margócsy István.

A különös történet kiindulási szála az Elbeszélő és Ingrid szerelme a készülődő forradalom idején. Háttérként szolgálnak a kommunizmus végnapjai Közép-Európában, megfigyelők és megfigyeltek vívódásai, reményei és gyarlóságai. Az átalakulás forgatagában váratlanul egy Richard Wagner fedőnevű titkos ügynök kalandjaiba csöppenünk, aki furcsa nyomozást folytat Ács József és Mária eltűnt gyermeke után egy világvégi elmegyógyintézetben.Komikus és abszurd jelenetek, belső harcok, valósnak látszó és irracionális nézőpontok váltogatják egymást; a panelházak és az állam embereitől zsúfolt kocsmák között a legnagyobb természetességgel tűnnek fel rég halott ismerősök, ál-Krisztusok, szimbolikus vagy álombeli szereplők is.A szomorú játék történeteinek váratlan összefonódása, megismétlődésük más szinteken (más megvilágításban?) elbizonytalanítja az olvasót: mi a regény és mi a valóság?

Grendel Lajos 1948-ban született Léván író, publicista, esszéista, a Kalligram kiadó egyik alapítója. Pozsonyban él, a prágai egyetemen tanít. A kortárs magyar irodalom egyik legeredetibb alakjaként tartják számon, egy-egy regényének, novellás- vagy esszékötetének megjelenése mindig esemény.Művei a szlovákon kívül angol, francia, olasz, német és lengyel fordításban is megjelentek. Számos elismerés mellett József Attila és Kossuth-díjas. Számos regény, novellás- és, esszékötet szerzője. Több könyvében az 1989 utáni társadalmi-politikai helyzettel foglalkozik. „Grendel írásművészete a magyar prózairodalom radikális átalakulásának idején bontakozott ki, s ő pillanatokon belül e nagy mozgás centrumában találta magát - s e pozícióban nagyon jól fel is találta magát. Ízig-vérig szlovákiai magyarként írja új regényeit, de oly módon, hogy szlovákiaisága az irodalomban tulajdonképpen csupán mint külső helyi meghatározottság (íróilag szólván: mint tematika) jelentkezik, s írásainak mind tartalmisága, mind narrációja, mind retorikája túlmutat a regionális irodalom keretein. Olyan szerző ő a mai irodalomban, mint amilyen hajdanában, száz évvel ezelőtt Mikszáth Kálmán lehetett, akiről és akinek írásairól persze rögtön lehetett tudni, hogy milyen helyi meghatározottságúak (azaz hogy a szlovák-magyar együttélés területéről és történetéből származnak), de kinek irodalma eleve azt célozta meg, s azt is találta el, hogy a regionális területen kívüli minden érdeklődőnek, aki a modern irodalmiságban érdekeltnek is érzi magát, jelentőségteljes és élvezhető műveket produkáljon.” – írta Grendelről Margócsy István.

Grendel Lajos 1948-ban született Léván író, publicista, esszéista, a Kalligram kiadó egyik alapítója. Pozsonyban él, a prágai egyetemen tanít. A kortárs magyar irodalom egyik legeredetibb alakjaként tartják számon, egy-egy regényének, novellás- vagy esszékötetének megjelenése mindig esemény.Művei a szlovákon kívül angol, francia, olasz, német és lengyel fordításban is megjelentek. Számos elismerés mellett József Attila és Kossuth-díjas. Számos regény, novellás- és, esszékötet szerzője. Több könyvében az 1989 utáni társadalmi-politikai helyzettel foglalkozik. „Grendel írásművészete a magyar prózairodalom radikális átalakulásának idején bontakozott ki, s ő pillanatokon belül e nagy mozgás centrumában találta magát - s e pozícióban nagyon jól fel is találta magát. Ízig-vérig szlovákiai magyarként írja új regényeit, de oly módon, hogy szlovákiaisága az irodalomban tulajdonképpen csupán mint külső helyi meghatározottság (íróilag szólván: mint tematika) jelentkezik, s írásainak mind tartalmisága, mind narrációja, mind retorikája túlmutat a regionális irodalom keretein. Olyan szerző ő a mai irodalomban, mint amilyen hajdanában, száz évvel ezelőtt Mikszáth Kálmán lehetett, akiről és akinek írásairól persze rögtön lehetett tudni, hogy milyen helyi meghatározottságúak (azaz hogy a szlovák-magyar együttélés területéről és történetéből származnak), de kinek irodalma eleve azt célozta meg, s azt is találta el, hogy a regionális területen kívüli minden érdeklődőnek, aki a modern irodalmiságban érdekeltnek is érzi magát, jelentőségteljes és élvezhető műveket produkáljon.” – írta Grendelről Margócsy István.