HAL ÉS HÚS
Nyár vége felé egy ünnepnapon, jókor reggel lementem a közeli italboltba: tejért meg kifliért, természetesen újságokért is, ahogy az vasárnap reggel szokás. Az ivóban jó néhányan söröztek. Mostanában a korai órákban nem szolgálnak röviditallal, azért lassan hozzászoknak a magyarok a reggeli sörözéshez. Nem is lehet az olyan ártalmas, hisz tudvalevő, hogy más nemzetek gyakorta sört reggeliznek tej helyett, rántott leves helyett. A tejemet megkaptam, de a süteményre valamilyen okból várnom kellett. Kivonultam hát a jó levegőre, az italbolt előtt alacsony kerítés néhány bádogasztalt és lécezett széket őrzött. Helyet foglaltam ott, szétraktam újságaimat. Előbb a tejeszacskót is az asztalra tettem, majd úgy gondoltam, ezt a sörfogyasztók kihívó magatartásnak tekinthetik, elsüllyeszt
